A Mashkar Kehilot projekt keretében 2017. február 20.-án holokauszt témakörben tartottunk órát tanárszakos hallgatóknak társadalom és iskola című kurzus keretein belül a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán. A kurzuson 40 fő vett részt. Az oktatási anyag összeállítása két találkozót vett igénybe az akció csoportban résztvevőkkel. Az óraterveket a projektben részvevő önkéntesek az RJR modell szerint építették fel, amely olyan tanulási-tanulássegítési modell, amely a kritikai gondolkodás fejlesztését és az interaktív tanulás megvalósítását egyaránt lehetővé teszi.
Az RJR modell három fázisból áll: ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás. Az iskolákban megvalósított tréningeken a modell követelményeinek megfelelően, a ráhangolódás fázisában a diákok már meglévő ismereteit kísérelték meg előhívni az óraadó trénerek. Az első fázis fő célja, hogy a tanulók aktivizálják a már meglévő ismereteket és tudásukat, amelyekre később az új információk elsajátítása kapcsán a jelentésteremtés fázisában önreflexív módon tudnak építeni, „megdolgoznak a jelentésért, nyomon követik saját megértési folyamatukat” Az új ismeretek beépülését a személyes tudásrendszerbe a reflektálás fázisa során ellenőrizhetjük, erősíthetjük.
Nem volt információnk a hallgatók korábbi ismereteit illetően, ezért szükséges volt olyan óratervet kialakítani, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a (különböző féle tanár szakos hallgatók) a témákat illetően eltérő ismeretekkel rendelkezők számára is kellő mértékben informatív, ugyanakkor a 90 perces időkereten belül is feldolgozható tananyagot állítsunk össze. A kurzus során két témakört, a cigány/roma kultúra és a roma holokauszt témakörét egymással szoros összefüggésben kidolgozva, a megismerés sokoldalú elmélyítésére törekedtünk.
A tananyagot a hallgatók csoportmunka során dolgozták fel, ezért a közös munkát a csoportalakítás előzte meg. Annak érdekében, hogy a csoportok véletlenszerűen alakuljanak ki a mozaik játékot (kép kollázst) alkalmaztunk, a kialakítandó csoportok számának megfelelő számú képet vágtunk szét, majd a diákok véletlenszerűen húztak egy képdarabot, és azok kerültek egy csoportba, akik ugyanazon kép részeit kapták. A képek kapcsolódtak a feldolgozandó témákhoz is.
A csoportalakítást követően a ráhangolódás fázisában minden csoport kapott 1-1 üres lapot, és arra a kérdésre válaszolva, hogy mi jut eszükbe a cigányságról és a holokausztról minden csoport lejegyzetelte gondolatait. Ezt követően minden csoport véletlenszerűen kihúzott 5 db fogalmat egy borítékból, és miután mindenki átolvasta ezeket és közösen is megbeszéltük, tisztáztuk azok jelentését. Arra kértük a diákokat, hogy az előzetesen jegyzetelt gondolataik és a véletlenszerűen kihúzott fogalmak között keressenek összefüggést, kapcsolatot.
A ráhangolódás fázisát követően a jelentésteremtés szakaszában a csoportok között kiosztásra kerültek a feldolgozandó szövegek, a szövegekhez kapcsolódó képek, és a poszterek elkészítéséhez szükséges eszközök. Az adott szövegeket több részre felosztva kapták meg a diákok. Közös munka során dolgozták fel önállóan, majd az elkészült kreatív posztereket bemutatták egymásnak a csoportok, és két kérdésre válaszolva értékelték egymás munkáját. Rendszerint pozitív visszajelzéseket, értékeléseket tolmácsoltak társaiknak. A két kérdés: 1. Kaptak-e új információt a prezentáció során? Mi tetszett nekik az előadásban?
A tanórák a kilépő kártyák kitöltésével zárultak, ezáltal a hallgatók visszajelzést adhattak arról, hogy miként értékelték az órát, és hogyan érezték magukat a kurzus során.
*
In the framework of the Mashkar Kehilot project, on the 20th of February 2017 we held a workshop on the Holocaust and the Roma Genocide. The participants were pedagogy university students, the activity was part of their class called “Society and School” at the Faculty of Humanities, University of Pécs. There were 40 participants. It took us two meetings with the participants of the (Mashkar Kehilot) project to put the educational material together. The classes were planned by them based on the RJR model, which is an interactive teaching method to encourage and develop critical thinking.
This model is built up from 3 phases: warming up, giving meaning, reflecting. At the trainings, following the guidelines of the model, the trainers worked with the knowledge the students already had from earlier. The goal of this phase was for the students to activate their knowledge, so that they can reflect and compare the new information attained to what they knew in advance. This way “they work for understanding it, they follow their process of understanding.” We can monitor and strengthen the information learnt in the reflection phase.
We had no information on the level of the students’ previous knowledge, therefore it was necessary to create a workshop which is open to students with different levels of knowledge on this field. We had to make sure that it is informative and adaptable enough within the 90 minutes timeframe. The course’s main topics were the Holocaust and the Roma Genocide – our goal was to learn about them and to give a profound understanding.
The learning process was in small groups, so before we started, they split into groups. In order to create randomly formed groups we played the mosaic game (picture collage). We cut equivalent number of pictures into small pieces equal to the numbers of the groups, each one of the students got to pick one piece. The people with the same picture’s pieces were in the same group. The pictures were connected to the course’s topic.
After forming the groups in the warming up phase, each group got a blank piece of paper and they had to write down everything that came up to their minds about the Roma Genocide and the Holocaust. Then each group picked 5 terms from an envelope, and after reading them through, we discussed their meanings together. We then asked the students to find some connections between their thoughts written down previously and the terms they picked.
After warming up, in the understanding phase, the groups received some texts and pictures to read and think about them. They also got material to prepare posters. The texts were given to the students divided into different parts. They had to work together to get through each one of them, then they made posters, so that they can present their topic to the other groups. After that they evaluated each other’s work by answering two questions: 1. Did they learn something new during the presentation? 2. What did they like the most about the presentation?
The workshop ended with the students filling out exit cards, which were to give feedback on the activity and how they felt during the exercises.
Buzás – Hábel Géza
