A “rendkívüli bizottság” egy szimulációs gyakorlat, amiben a résztvevők különböző szakbizottságokban fogalmaznak meg javaslatokat és bocsájtják azokat vitára, annak érdekében, hogy a demokratikus folyamatokat megértsék és átlássák.
A teljes módszertan szerepkártyákkal és instrukciókkal a „Ki a „Mumus” Európában? – A cigányellenesség leküzdése nem formális képzés útján” című módszertani eszköztár 80. oldalától érhető el: https://phirenamenca.eu/wp-content/uploads/2017/03/The-European-Boogie-Man-Complex-An-Educational-Toolkit1_HU_mod_osz_20171130-logo2.pdf
Ugyan a feladatban a korábbi évek franciaországi esetei állnak a középpontjában, a feladat mégis aktuális, hiszen rávilágít a romákkal szembeni és jelenleg is fennálló intézményi diszkriminációra és jól szemlélteti a különböző érintett csoportok, mint például a nemzeti kormányok, európai uniós intézmények, romák, aktivisták és jogvédők szempontjait, helyzeteit.
A szerepjátékot 40 fő résztvevővel valósítottuk meg 2020. szeptember 18-án Pécsen, a Khetanipe Egyesület közösségi házában. A programban részt vett 40 roma és nem roma fiatal és döntéshozó, az ország több pontjáról. A döntéshozók főként sikeres nemzetiségi önkormányzatok vezetői, tagjai voltak. A szerepjátékot megelőzte egy ismerkedő kör, aminek során arra kértük a fiatalokat, hogy osszák meg a motivációjukat is egymással a részvételükkel kapcsolatban, illetve azt is, hogy mivel tudnak hozzájárulni ehhez ez egy napos programhoz. Ebből pedig kiderült, hogy a fiatalok nagyrésze érdekelt a közéletben, főként a romák helyzetének jobbításában, illetve, ha úgy érzik, hogy biztonságos térben vannak, ahol az egymás iránti tisztelet a meghatározó rendezőelv, akkor szívesen beszélgetnek és tájékozódnak politikai kérdésekről is.
A bemutatkozó kört a rapid randi nevű játékkal folytattuk, melynek során a találkozó témájához kapcsolódó gondolatébresztő kérdéseket tettünk fel, amikre 5-5 percben válaszolhattak a beszélgetőpartnerek. Szerettük volna, ha a pécsi és baranyai fiatalok beszélgetnek egymással arról, hogy van-e értelme az etnikai politizálásnak, vagy hogy szerintük mi lehet az oka annak, hogy a romák alul reprezentáltak a politikai -és közéletben. A játéknak köszönhetően megtört a jég és az addig tartózkodónak tűnő fiatalok is könnyedén elmélyültek politikai kérdések megvitatásában is.
A rapid randi után belevágtunk a szerepjátékba, ami el is vitte a következő órákat. A nap zárásaként Dr. Lakatos Szilviát, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének, Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének adjunktusát hallgatták meg a fiatalok, aki ezúttal nem a tudományos életben szerzett tapasztalatairól beszélt, hanem a politikai életben tapasztaltakról. Szilvia számos elismerése és címe mellett, büszke vezetője Pécs egyik legkiemelkedőbb szervezetének, a Kethanipe Egyesületnek, mely a helyi romák megsegítése céljából működik, már több, mint 20 éve. Mindezek mellett Szilvia elismert politikus Baranya megyében, hisz évek óta a nemzetiségi önkormányzatban tevékenykedik, illetve a Pécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is volt. Ezen tapasztalataira támaszkodva osztott meg velünk számos lényeges információt, mutatta be az önkormányzati rendszert és a döntéshozási folyamatokat és lelkesítette a roma fiatalokat, hogy vállaljanak aktív szerepet és lépjenek be a politikai színtérre. Talán attól vált igazán sikeressé ez a beszélgetés, mert Szilvia nem rejtette véka alá a valóságot, a politikai élet buktatóit, és a véleményét azzal kapcsolatban, hogy mennyire nehéz ma fiatalként, főként roma fiatal nőként szerepet vállalni és aztán lehetőséget kapni a politikában.
Az interaktív beszélgetés akkor vált igazán nyitottá, amikor Szilvia meginvitálta Hegedűs Norbertet is maga mellé, mint beszélgetés irányítót. Így már egy olyan ember szemszögével gazdagodott tovább a beszélgetés, aki szintén a fiatalok táborához tartozik, magasan képzett, volt Amerikai Nagykövetségi gyakornok, volt komlói önkormányzati képviselő és aktív szerepet vállal a roma közéletben.
