Történelmi és erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget, amikor néma főhajtással adózunk a vészkorszakban meggyilkolt embertársaink millióinak emléke előtt augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján.
A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat ebben az évben 79 fős magyarországi delegációval vesz részt az egykori auschwitz-birkenaui lágerben lévő roma holokauszt emlékmű előtt szervezett központi megemlékezésen, emlékeztetve, hogy idén már 79 éve, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradóra az egykori náci koncentrációs tábor cigány barakkját felszámolva több mint 4000 cigány nőt, gyermeket és férfit gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt. A szervezet aktivistái Budapesten az Élet Menete Alapítvánnyal közös főhajtáson is adóznak az áldozatok emléke előtt.
Immár tíz esztendeje, hogy a Phiren Amenca a ternYpe – Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózattal Dik I na Bistar (Nézd és ne feledd!) jelszóval tartott rendezvénysorozat keretében tematikus konferenciákat, workshopokat tart Krakkóban és Auschwitz-Birkenauban, Európa 17 országából érkező aktivisták és önkéntesek számára, majd a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, augusztus 2-án délben, a birkenaui lágerben lévő roma holokauszt emlékmű előtt koszorúzással hajtanak fejet az áldozatok emléke előtt. A központi megemlékezésre július 31-én hétfőn külön autóbusszal 55 roma és nem roma fiatal és civil aktivista utazik Budapestről, míg egy 24 fős külön magyar delegáció már korábban elutazott, hogy részese legyen az egy héten át tartó krakkói rendezvénysorozatnak.
Az auschwitz-birkenaui meglékezéssel párhuzamosan, a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat és Az Élet Menete Alapítvány közös megemlékezést tart a vészkorszak roma áldozatainak emlékére 2022. augusztus 2-án 11 órától az Alapítvány klubhelyiségében. (1132 Budapest. Váci út 4.), ahol egyházi vezetők, emberi jogi aktivisták és művészek mondanak beszédet.
A mai Lengyelország területén lévő birkenaui koncentrációs tábor Magyarország, és egyben az európai cigányság legnagyobb temetője. Történelmi és emberi kötelességünk, hogy a roma népirtás 79. évfordulója alkalmából is fejet hajtsunk a vészkorszakban meggyilkoltak emléke előtt, és közösen álljunk ki a rasszizmus, az antiszemitizmus, a fajelméleten alapuló politikai ideológia, valamint a kirekesztő és megbélyegző politikai retorika és közbeszéd ellen.
A Phiren Amenca magyarországi és nemzetközi rendezvényei, a roma népirtás, a holokauszt, az emberi jogok oktatásával és a civil aktivizmussal kapcsolatban tartott tematikus workshopok és előadások sorozata közös kiállás az egyetemes emberi értékek és jogok mellett, csökkentve a rasszizmust, az antiszemitizmust, küzdve ezzel is a szélsőségek erősödése ellen. Kiállásunkkal példát akarunk mutatni a jelennek, hogy egy erős identitáson alapuló jövőt építhessünk, ahol az emberi értékek és valós cselekedetek számítanak.
Mi vagyunk az utolsó generáció, akinek még valós, élő kapcsolata van a holokausztot túlélt emberekkel. Nekünk kell emlékeztetni a vészkorszak borzalmaira a felnövekvő ifjúságot, és a mi kötelességünk, hogy megőrizzük és továbbadjuk a szörnyűség emlékét az utókornak. A következő nemzedéket nekünk kell figyelmeztetnünk arra, hogy a kirekesztés, a szélsőséges ideológia, a diszkrimináció hová vezethet. Arra ösztönözzük az új generáció képviselőit, hogy helyi, vagy akár országos szinten is közéleti szerepet vállalva legyenek részesei saját életük és közösségük, országuk alakításának, szóljanak bele az őket érintő döntéshozatali folyamatokba, ezzel is gátolva a kirekesztő és szélsőséges ideológiák térnyerését.
A Phiren Amenca és a ternYpe a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából, 2014-ben szintén rendezett egy héten át tartó megemlékezés-sorozatot, amelyen akkor Európa 20 országából több mint 1000 roma és nem roma fiatal vett részt. A krakkói konferencián megfogalmazott közös kiáltványban a roma fiatalok arra kérték az Európai Unió tagállamait, valamint az Európai Parlamentet, hogy a roma holokauszt évfordulóját, augusztus 2-át ismerjék el hivatalos emléknapként. Ennek hatására az EP 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét.
