Sajtóközlemény, 2020. július 26.
A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat, Európa egyik legnagyobb ifjúsági roma szervezete, a ternYpe – Nemzetközi Roma Ifjúsági szervezettel közösen, kormányoktól és pártoktól függetlenül, 2010 óta minden évben megrendezi a Dikh He Na Bister (Nézd és ne feledd!) elnevezésű roma ifjúsági rendezvényét Krakkóban és Auschwitz-Birkenauban több mint 500 roma és nem roma fiatallal, de 2014-ben, a 70. évfordulón közel 1000 fiatal vett részt az eseményen. Idén, a koronavírus-járvány miatt a lengyelországi, egy hetes nemzetközi rendezvényünk nem tud megvalósulni, de a Dikh He Na Bister elnevezésű eseménysorozat 10. évfordulója alkalmából a Phiren Amenca és a ternYpe partnereivel, Európa közel 20 országában, nemzeti szinteken nagyszabású megemlékezésekre készül. Ennek az európai eseménysorozatnak az egyik központi, és hangsúlyos rendezvénye lesz a 24 órán át tartó budapesti megemlékezés, amelyben több százan vállalnak aktív, közreműködő szerepet.
A Phiren Amenca meggyőződése, az áldozatok neveinek felolvasása egy szimbolikus, mégis nagyon jelentőségteljes módja a megemlékezésnek. A holokauszt áldozatainak nincsen sírja, fejfája, de a nevük megemlítése lehetőséget teremt, hogy emlékezzünk rájuk. A vészkorszakban elpusztított embertársainkkal kapcsolatban gyakran használjuk az egyszerű statisztikákat, de ezeket a nagy számokat (6 millió, 500 ezer, 11 millió, 23 ezer…) az emberek többségének nehéz értelmeznie, felfognia. Azonban, ha megemlítjük a neveiket, közelebb kerülünk a náci terror érzelmi megértéséhez is: gondolatban arcokat, sorsokat kapcsolunk a nevekhez és így elkerülhetetlenül emberi, mély érzéseket is felszínre hozunk.
Fajtól, nemtől és nemzetiségtől függetlenül emlékeznünk és emlékezetetnünk kell az utókort arra, hogy a származásuk miatt meggyilkoltak emberek, egyének, apák, anyák, gyermekek, testvérek voltak és ekként is kell rájuk emlékeznünk, nem puszta számadatokként!
A felolvasás során közel 12 ezer roma áldozat neve (vagy csak néhány adata, hiszen nem mindenkiről maradt fenn teljes személyazonosság) hangzik majd el, ami csak egy töredéke annak az 500.000-1,5 romának, akik áldozatai voltak a náci üldöztetésnek a II. világháború alatt.
A roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából, 2014-ben, a krakkói konferencián megfogalmazott közös kiáltványban kértük az Európai Unió tagállamait, valamint az Európai Parlamentet, hogy a roma holokauszt évfordulóját, augusztus 2-át ismerjék el hivatalos emléknapként. Az EP 2015. április 15-én tartott plenáris ülésén határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét. Máig azonban mindössze csak 5 tagország járt el hasonlóan (Magyarország, Horvátország, Litvánia, Lengyelország és Románia). Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Unió összes tagállama nyilvánítsa augusztus 2-át a roma holokauszt hivatalos emléknapjává, és a romák történelmét és a roma holokausztot, tegyék a tananyagok kötelező részévé.
A roma holokauszt kutatásának és részletes ismeretének hiánya eredménye annak az évszázados cigányellenességnek, amely máig elfogadott az európai társadalmakban. A cigányellenesség, a kirekesztő és szélsőséges retorika ma is mindennapos Európában és Magyarországon is, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy szemléltessük mindez hova vezetett és vezethet.
Az idei évben, a 24 órán át tartó felolvasással, amelyet a közösségi médiában élő adásban közvetítünk, érzékeltetni akarjuk, hogy milyen sok ártatlan ember, köztük sok-sok gyermek lett áldozata a nácizmusnak és a szélsőséges ideológiának. A gyűlölet a romák iránt 1945-ben nem ért véget, de itt az ideje, hogy a cigányellenesség ellen hazai, nemzetközi és politikai szinten is elköteleződjünk és felszámoljuk azt. Megemlékezésünk megmutatja ezt a fajta széles elköteleződést civilek és civil szervezetek részéről és bízunk abban, sok sok követőre talál.
A roma holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett rendhagyó megemlékezésünk szimbolikus zárásaként a pusztán származásuk alapján meggyilkolt áldozatok neveinek felolvasását, a roma kultúra és az emékezetpolitika egyik legnagyobb élharcosa, Daróczi Ágnes, és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija zárja.
“A zsidó vallás szerint emlékezni mindannyiunk kötelessége. „Emlékezz!” – szólít fel bennünket több ízben is a Biblia. Meggyőződésem, hogy a vészkorszak borzalmainak örök tanulsággal bíró emlékezetét csak úgy lehet fenntartani, és a múlt század legborzalmasabb világégésének máig ható üzenetét is csak abban az esetben sikerülhet megőriznünk, ha a fájó múlt megismerésének, átélésének folyamata a közös katarzis lehetőségét biztosítja mindannyiunk számára, egyúttal mély meglátásokkal képes gazdagítani a zsidó és nem zsidó közösséget egyaránt. Ehhez őszinte találkozókra van szükség, egymással és mindenkivel, aki a számunkra elképzelhetetlen mértékű gyötrelmeket átélni kényszerült. A holokauszt roma áldozataira való mostani közös emlékezés bizonyosan segíteni fogja a feldolgozás folyamatát” – mondta Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija a megemlékezésről.
Az egykori auschwitz-birkenaui lágerben elpusztított embertársaink neveinek felolvasását követően, 2020. augusztus 2-án 17 órától civil szervezetek képviselői és közéleti személyiségek hajtanak fejetet az áldozatok emléke előtt.
