Roma és nem roma fiatalok találkoztak a szlovákiai Rimaszombatban, hogy többek között olyan fontos témákról beszélgessenek, mint a régióban egyre inkább terjedő szélsőséges nézetek, az önkormányzatok és a döntéshozatali folyamatok működése, vagy a romákat ért mindennapos megkülönböztetés, kirekesztés.
A november 29-30 közötti két napos találkozóra 30 középiskolás fiatal érkezett a rimaszombati járásból. A Csillagházban tartott rendezvény rövid, játékos bemutatkozóval kezdődött, majd egy fontos és kemény témával, a Magyarországon a romák elleni gyilkosságsorozattal folytatódott. Hidvégi-Balogh Attila, aki, mint újságíró követte nyomon a gyilkosságsorozatot, volt jelen a helyszíneken a támadások után és a tárgyalásokon, átfogó és egyben megrázó képet adott a fiataloknak nemcsak a gyilkosságokról, de annak előzményeiről és társadalmi hatásairól, szélsőséges és cigányellenes csoportokról, pártokról és szervezetekről is. Mint kiderült, a fiatalok nem hallottak korábban a 2008-2009 között Magyarországon történtekről, ezért is fontos volt, hogy amikor a Szlovákiában és a régióban terjedő szélsőséges nézetekről és annak hatásairól, a cigányellenességről és gyűlöletbűncselekményekről beszélünk, ezeket az eseteket is érintsük.
A nehéz téma után a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Cigánymissziójáról beszélgettünk a misszióért felelős, Tóth Zsuzsannával. „Mit keres egy gádzsi a cigánymisszió élén”, tette fel a kérdést, amit aztán nem hagyott megválaszolatlanul, mesélt identitáserősítő és közösségépítő tevékenységükről, a társadalomban gyökerező előítéletekről, de a kisebbségek közötti együttműködésről és megbékélésről is.
Mivel egy fiatalos környezetben nem telhet el az este zene és tánc nélkül, vacsora után a Romano Glaso (Emberi Hang) műsorán és foglalkozásán vettünk részt. A magyarországi, roma és nem roma művészekből és főként fiatalokból álló művészeti csoport, első blokkjában magyar, román, szerb, spanyol, orosz és persze cigány népdalokat mutatott be, majd ritmikus feladatokkal és egy közös táncházzal színesítette az estét.
A második nap nyitásaként Kubačka Gizella igazgatóasszony mutatta be az általa vezetett magán szakközépiskola lehetőségeit, képzéseit, illetve nemzetközi mobilitási programjait, amire a Phiren Amenca is rá tudott kapcsolódni és ismertetni tudta nemzetközi önkéntes és egyéb más nemzetközi ifjúsági programjait.
A nap további részében az volt a célunk, hogy minél inkább közelebb hozzuk a fiatalokat és a döntéshozókat, megismertessük a fiatalokkal az önkormányzatok működését, a döntéshozatal folyamatát és szereplőit. Tematikus beszélgetéseket tartottunk, amelyen először egy helyi önkormányzati képviselő munkájába kaphattunk betekintést. Váradi Dušan nagyon szemléletesen ismertette, hogyan működik egy képviselő testület, illetve ő, mint képviselő milyen feladatokat lát el a mindennapokban. Radič Ján polgármester pedig tovább fűzte az önkormányzatokkal kapcsolatos ismereteket, beszélt a polgármesterek fő feladatairól, egy település működéséről, nehézségekről és sikerekről is.
Vavrek István, a Most-Híd parlamenti képviselője végig jelen volt a rendezvényen, sőt a szervezésben és az előadók meghívásában is segédkezett, de fontos kiemelnünk, nem politikai minőségben. Bár fontos közéleti dolgokról szóltak a beszélgetések, azok végig politikailag függetlenek és ideológia-mentesek maradtak. A fiatalok a képviselők és polgármesterek jelenlétében elmondhatták mit gondolnak a cigányság jelenlegi helyzetéről ma Szlovákiában és a településeiken, hogyan tekint ma a többségi társadalom a romákra és ők hogyan látják a cigányságot, illetve a fiatalok is visszajelzést kaphattak arról miért fontos, hogy a fiatalok is aktívak legyenek településeiken és országosan, közösségi és közéleti szinten is.
A program záróelemeként fontosnak tartottuk, hogy a fiatalok képet kapjanak a roma mozgalmakról is, ezért Horváth Csaba az Opre Roma! elnevezésű kezdeményezést ismertette, amelynek következő találkozójára a fiatalok is meghívást kaptak, akik pedig érdeklődést is mutattak.
A két nap alatt kiderült, hogy szükség van még hasonló típusú találkozókra, rendezvényekre, hiszen a fiataloknak szükségük van arra, hogy a romákat érintő kérdésekbe belelássanak és azokra hatással legyenek, de arra is, hogy a romák történelmét, helyzetét még jobban megismerjék, roma identitásukat erősítsék, hogy romákat érő előítéletekre reagálni tudjanak.
