A Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat – RGDTS, Rézműves Benjámin és Balogh Lajos (Paci) közreműködésével első alkalommal rendezte meg a Terno Glaso – Roma Fiatalok Hangja projekt keretében a Fiatal Romák Konferenciáját 2020. június 27-én a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban. A konferencia célja az volt, hogy roma fiatalokkal közösen stratégiákat dolgozzunk ki a cigányellenesség leküzdésére, és olyan fontos témákról beszélgessünk, mint például a roma fiatalok aktív részvételének gátjai a politikában és a közéletben; valamint a fiatalok és a döntéshozók feladatai és lehetséges szerepei a cigányellenes politikai retorikával szembeni fellépésben.
A Fiatal Romák Konferenciájának életre hívása az Első Országos Roma Kongresszus folytatásaként fogalmazódott meg. A 2019 szeptemberében, a Phiren Amenca által megrendezett kongresszus nagy sikerére való tekintettel szervezetünket többen is megkeresték azzal a kéréssel, hogy legyen folytatása a kezdeményezésnek és tartsuk kezünkben a szervezését. Mivel a Phiren Amenca munkatársai is úgy gondolták, hogy szükség van arra, hogy a roma fiatalok platformot kapjanak véleményük és gondolataik kifejezésére a politikai és a közéleti kérdéseket illetően, így ezt a feladatot a szervezet nagy örömmel vállalta és próbál neki a jövőben is megfelelni. Többek között Balogh Lajos, a nyolcadik kerületi önkormányzat képviselője, valamint Rézműves Benjámin politológus is megkerestek minket azzal a céllal, hogy a politikai találkozók előkészítésében és véghezvitelében segítségünkre legyenek szakértelmükkel, így ennek a megkeresésének eleget téve az idei júniusi programunkat velük együtt szerveztük meg.
A rendezvény apropóját akár az elmúlt hetek történései is adhatták volna, ha csak azt vesszük, hogy számos cigányellenes megnyilvánulásnak lehettünk tanúi gondolva a Budapest utcáin felvonuló cigánybűnözést skandáló szélsőjobboldali csoportokra és foci szurkolókra, vagy akár a médiában megjelent hírekre. Igazság szerint az eseményt már a koronavírus megjelenése előtt elkezdtük szervezni, de sajnálatos módon kétszer is el kellett halasztanunk, és mivel semmiképp sem akartuk online térben megvalósítani, ezért addig vártunk, amíg biztonságosnak éreztük, hogy közös térben tartózkodjunk a fiatalokkal egy teljes munkanap idejére. A Phiren Amenca munkatársai mindent megtettek annak érdekében, hogy az esemény ideje alatt biztosítva legyenek a megfelelő higiéniai feltételek, így kézfertőtlenítők és maszkok is rendelkezésre álltak a résztvevők számára, valamint a helyszín adta lehetőségeknek köszönhetően távolságot is tudtak tartani egymástól a fiatalok.
Az eseményen több, mint 30 fő, 18-30 év közötti értelmiségi roma fiatal vett részt, akik az ország különböző pontjairól érkeztek, nem törődve a nyári forrósággal és a szombati időponttal. A szervezők ezt jelzésértékűnek látták arra nézve, hogy a roma fiataloknak van igénye arra, hogy olyan eseményen vegyenek részt, ahol az őket is érintő politikai kérdéseket megvitathatják a saját korosztályukkal és különböző szakemberek bevonásával. Nagy örömünkre számos olyan fiatal is jelentkezett, aki még korábban nem vett részt a Phiren Amenca által szervezett rendezvényeken, így elsősorban az újaknak adtunk lehetőséget a bemutatkozásra, azzal a nem titkolt céllal, hogy a Phiren Amenca is minél több olyan fiatallal kerüljön kapcsolatba, akik gondolatait eddig még nem hallotta a politikai és közéleti szerepvállalással kapcsolatban.
A Fiatal Romák Konferenciája lehetőséget teremtett a résztvevők számára, hogy megismerjék egymást nem-formális oktatási eszközök segítségével. A nap kezdetén a Phiren Amenca munkatársa, Daróczi Anna vezetett egy játékot, melynek segítségével, olyan fontos kérdésekről beszélgethettek a roma fiatalok, mint például, hogy van-e értelme az etnikai politizálásnak Magyarországon, illetve szükség van-e roma nemzetiségi önkormányzatokra; vagy hogy milyen rendelkezéseket hoznának a résztvevők, ha ők lehetnének Magyarország első roma származású miniszterelnökei; de olyan komoly témákról is beszélgethettek, hogy vajon kell-e a romáknak, mint kisebbségi csoportnak, kollektíven bocsánatot kérnie a Deák téri kettős gyilkosság kapcsán.
A következő programelem részeként Rézműves Benjámin politológus tartott prezentációt az önkormányzati rendszerről, ismertetve a helyi önkormányzatok történetét, típusait és az önkormányzati választások menetét a rendszerváltás óta. A prezentáció kiegészítéseként Balogh Lajos nyolcadik kerületi önkormányzati képviselő osztotta meg a résztvevőkkel saját tapasztalatait és számolt be egy önkormányzat mindennapjairól, a döntéshozási folyamatokról, egyes szerepkörökről. Lajos ugyanakkor megemlítette saját negatív tapasztalatait is arról, hogy a romák alulreprezentáltak a testületben és még mindig meghökkenést vált ki, hogy roma is dolgozik az önkormányzatban. A két roma szakember vizsgálta az egyének kulcsszerepe mellett a többségi társadalom felelősségét is a döntéshozási szinteken arra a kérdésre vonatkozóan, hogy miért nincs több roma fiatal az önkormányzatokban és egyéb hivatali tisztségekben. Köszönhetően a két előadó hitelességének és jól tájékozottságának, a résztvevő roma fiatalok kedvet kaptak ahhoz, hogy megosszák saját tapasztalataikat és aggályaikat a politikai vagy közéleti szerepléssel kapcsolatban.
Többször is felmerült az a kérdés, hogy kell-e egy értelmiségi roma fiatalnak visszamennie a közösségéhez, hogy segítsen a felemelkedésben. Ebben a kérdésben nem született egyetértés, így a végén úgy összegeztük, hogy ez így is van rendjén. Nem kell mindenkinek visszatérnie a régi közösségéhez és a közösség tanítójának szerepét magára öltenie, ugyanis ez a feladat nem mindenki számára testhez álló, ebből kifolyólag nem minden esetben ez a siker útja. Egy roma fiatal úgy is tehet sokat a roma közösségekért, ha mint szakember elismertségre tesz szert és a maga módján segít ahogy tud és szeretne – akár mentorálás útján egy tanár esetén, vagy önkéntes munkával egy-egy romákkal foglalkozó civil szervezetnél. Lényeges szempontként azt emelték ki a résztvevők, hogy nem feltétlenül kell az anyagi biztonságot és a család jövőjét is kockára téve visszatérni a gyökerekhez, de hátat fordítani és tagadni sem lehet, hogy kik is vagyunk valójában, mert az identitásbeli problémákhoz vezet és jobbak sem leszünk senki szemében ezáltal. A beszélgetés során a roma közösségen belüli ellentétekre is kitértek, és megfogalmazták, hogy azon még sokat kell dolgozni, hogy az egyes csoportok ne legyenek ellenségesek egymással, sokkal inkább erős szövetségesekként tekintsenek egymásra.
A Phiren Amenca munkatársai fontosnak tartották, hogy sem megválaszolatlan kérdés sem kimondatlan vélemény ne maradjon a résztvevőkben, így hagyták, hogy a beszélgetés addig folytatódjon, amíg ki nem fulladnak a beszélgetőtársak. Ennek következtében a cigányellenesség témájának feldolgozását rögtönzött módon sokkal rövidebb idő alatt oldotta meg a két non-formális oktatással hosszú évek óta foglalkozó munkatárs, Herfort Marietta és Daróczi Anna. A cigányellenesség terminológiája körül számos vita csúcsosodik ki értelmiségi, aktivista és civil körökben és a két tréner ezt a kérdéskört alaposan körbejárta és magyarázatot adott arra is, hogy miért döntöttek úgy szervezeti szinten, hogy a cigányellenesség fogalmát használják a romaellenesség vagy a romák elleni rasszizmus helyett.
Az est közeledtével a cigányellenesség témájának boncolgatását két meghívott vendég bevonásával folytattuk, Brassói Viviennel az Európai Roma Jogok Központjának munkatársával és Ónody-Molnár Dórával. Vivien átfogó tudással rendelkezik a nemzetközi emberi jogok terén, tapasztalatait többek között az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala által szervezett ösztöndíjprogramban bővítette. Jelenleg az Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Centre – ERRC) jogásza, ahol a romákat sújtó rasszizmussal és emberi jogaik megsértésével szemben stratégiai pereskedés útján lép fel. Ónody-Molnár Dóra pedig azon kevés újságírók egyike Magyarországon, akik még írnak társadalmilag fontos ügyekről, szociális és emberi jogi témákról és ismerik a terepmunka fontosságát. Nem utolsó sorban Dóra volt az az újságíró, aki a szegregációs perekről adott hiteles tájékoztatást éveken keresztül. Ónody-Molnár Dóra hosszú évekig volt a Népszabadság, majd a 168 óra, jelenleg pedig a Nők Lapja és a Jelen hetilap újságírója. Miután Vivien és Dóra megosztották szakmai tapasztalataikat reflektálva az egyre inkább szélsőségessé váló politikai atmoszférára és annak hatásaira a jogvédők illetve a médiaszakemberek munkájára, a roma fiatalok teret kaptak arra, hogy feltegyék kérdéseiket, illetve megosszák véleményüket a jogállamiságot és médiát veszélyeztető szélsőséges nézeteket illetően.
Az esemény zárásaként minden résztvevő elmondhatta a véleményét a konferenciáról, és talán ez a rész volt a leginkább erőteljes, mert ebből kiderült, hogy sokaknak ez volt az első olyan alkalom, amikor roma ügyekről beszélhettek nyíltan romákkal, főként roma szakemberek bevonásával. Ez olyan mély érzéseket és gondolatokat ébresztett a roma fiatalokban, hogy megfogalmazódott, hogy szeretnék ha a konferenciának lenne folytatása és bizonyos ügyek mentén együtt dolgoznánk, hogy a cigányellenesség ellen fellépjünk politikai és közéleti szinten. A Fiatal Romák Konferenciája pedig azon fog dolgozni a jövőben is, hogy minél több roma érezze azt, hogy van helye a politikában és a közéletben és joga van az őt ért hátrányokért és jogsértésekért igazságot követelni és akcióba lendülni.
A Phiren Amenca hisz abban, hogy a roma értelmiség megérett arra, hogy résztvegyen a mainstream politikában és helyet követeljen magának a döntéshozási szinteken!
A rendezvény a „Terno Glaso – Roma fiatalok hangja” elnevezésű projekt része, amely az ERASMUS+ Ifjúsági párbeszéd – Fiatalok és döntéshozók találkozása (KA3) program keretében valósult meg.