Phiren Amenca

Közös nyilatkozat 2020. augusztus 2-án a Szinti és Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából

#RomaRemember: Civil szervezetek 2020-as nemzetközi kampánya a Szinti és Roma Holokauszt emlékére

1944. augusztus 2-án Auschwitz-Birkenauban több, mint 4300 szintit és romát gyilkoltak meg. Azon az éjszakán a barakkokból gázkamrákba hurcoltolták őket az SS őrök, akik csak pár hónappal ezelőtt küzdöttek meg a vakmerően és hevesen, csákányokkal és lapátokkal védekező roma foglyokkal. Ezen a tragikus napon, minden évben, szintik és romák a világ minden tájáról összegyűlnek, hogy megemlékezzenek a több mint 500 000 roma emberről, akiket a második világháború alatt táborokban, mezőkön és jelöletlen árkokban gyilkoltak meg Európában.

Napjainban a szintik és a romák holokausztja még mindig nem része az európai történelemnek és a legtöbbek számára ismeretlen. A legtöbb országban nincsen emlékmű a szinti és roma áldozatok tiszteletére, a roma holokauszt kutatása továbbra is kezdetleges, sok adat még mindig ismeretlen, és hamarosan eljön az az idő, amikor már nem lesznek roma holokauszt túlélők sem akik megoszthatják visszaemlékezéseiket az utókorral. Pontosan öt évvel ezelőtt, 2015-ben ,az Európai Parlament határozatot fogadott el, melyben  augusztus 2-át az Európai Szinti és Roma Holokauszt Emléknapjának nyilvánította a nácik által elfoglalt Európában meggyilkolt 500 000 szinti és roma emlékének tiszteletére. E határozat ellenére, sok kormány nem ismerte el hivatalosan a történelmi tényeket és a közös történelmi felelõsséget sem hajlandó vállalni. A legtöbb országban nincs külön emlékműve a roma áldozatoknak. Kevés múzeum, és még kevesebb kutatóközpont és oktatási intézmény található, a szintik és a romák holokausztjának helyszínei nincsenek megfelelően megőrizve.

A szinti és roma holokauszt elismerésének hiánya tükrözi a szinti és roma embereket régóta sújtó diszkriminációt. Valójában ugyanazok a mechanizmusok, amelyek szintik és romák megsemmisítéséhez vezettek, továbbra is jelen vannak a társadalomban. A gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények, a rendőri brutalitás, a kényszerkilakoltatások, az iskolai szegregáció, a rossz lakhatási körülmények, a mélyen gyökerező előítéletek és a romák dehumanizálása a széles körben elterjedt cigányellenesség megnyilvánulásai. Az cigányellenesség továbbra is a rasszizmus egyik legszélesebb körben elfogadott és támogatott formája. Ráadásul a jobboldali mozgalmak egyre növekvő radikalizálódásával és terjedésével, ez a cigányellenesség egyre csak fokozódik.

A szinti és roma történelem elismerése nemcsak a holokauszt során elhunyt személyek méltóságának szempontjából döntő fontosságú, hanem a széles körben elterjedt cigányellenesség elleni küzdelemben is. A roma történelem része az európai történelemnek, és megérdemli hogy tanítsák az iskolákban. A szintik és romák az európai és nemzeti történelem és kultúra szerves részét képezik. Az Európát évszázadok óta lakó szintik és romák ugyanúgy hozzájárultak a nemzeti társadalmak történelemi, kultúrális és értékbeli fejlődéséhez. A szintik és romák a többségi katonákkal együtt harcoltak országaik védelme érdekében és továbbra is hozzájárulnak az államok gazdasági, társadalmi és kulturális életéhez. A többévszázados társadalmi jelenlét és hozzájárulás ellenére, a szintik és romák érdemei továbbra sincsenek elismerve a többségi társadalom által. A roma történelem és kultúra hiányzik az oktatási tantervekből, mintha soha nem létezett volna. A szinti és roma tanulók nem találják meg magukat a tankönyvekben, amelyekből tanulniuk kell.

A szinti és roma holokauszt emléknapjának alkalmából felhívjuk a kormányokat és a nemzetközi közösséget arra, hogy:

·       Hivatalosan ismerjék el augusztus 2-át a szintik és romák hivatalos holokauszt-emléknapjának;

·       Építsenek, tartsanak fenn emlékhelyeket a holokauszt szinti és roma áldozatainak és tartsák tiszteletben emlékezetüket;

·       Fektessenek be múzeumokba, kutatóközpontokba és olyan intézményekbe, amelyek a roma holokausztra, a roma történelemre való emlékezést és a roma kultúrát szolgálják;

·       Építsék be a roma történelmet és kultúrát az oktatási tantervekbe és a tankönyvbe;

·       Ismerjék el a cigányellenességet, mint a rasszizmus egyik speciális formáját, ami a roma közösségeket célozza, és alkalmazzanak különféle megelőző és reaktív eszközöket a cigányellenesség elleni küzdelemhez.