Phiren Amenca

Fiatal Romák Konferenciája Budapesten

Terno Glaso – Roma Fiatalok Hangja – Fiatal Romák Konferenciája Budapesten

Két napos tanácskozás keretében tovább folytatódott a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat szervezésében a Fiatal Romák Konferenciája, amelynek célja, hogy a roma fiatalok platformot kapjanak és véleményüket megvitassák politikai és közéleti kérdéseket illetően.

A “Terno Glaso” – Roma Fiatalok Hangja címet viselő rendezvénysorozat a 2019 szeptemberében Budapesten megrendezett “Roma Fiatalok Első Országos Kongresszusának” folytatásaként fogalmazódott meg, és az eltelt két év alatt több talalkozót szerveztünk aktív fiatalok és civil szervezetek bevonásával az ország különböző részein.

Az augusztus 27 és 28 közötti budapesti konferencia fő témái a kisebbségi törvény, a kisebbségek magyarországi és középeurópai parlamentáris  képviseleti rendszere, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve az ellenzéki előválasztás szakértői és civil szemszögből való bemutatása és annak megvitatása volt.

A konferencia hivatalos megnyitása után az ország több pontjáról érkezett résztvevők párokban beszélgethettek például arról, hogy kinek a felelőssége a romák politikai képviseletének megteremtése vagy hogy mi az egyéni szerepünk az ország jövőjének alakításában. A rövid ismerkedés után Kállai Péter az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa tartott előadást a nemzetiségi törvényről, annak is három fő pilléréről: a nyelvhasználatról, az iskolaügyről és a területi közigazgatásról. Beszélt arról is, hogy Közép-Európában hogyan valósul vagy éppen nem valósul meg a nemzetiségi parlamenti képviselet: például Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországban és Romániában is kedvezményes mandátumot szerezhetnek választásokon kisebbségek, míg Horvátországban és Szlovéniában fenntartott mandátumok vannak. A magyarországi helyzetnél Kállai Péter kitért arra, hogy az országgyűlési választásokon egy nemzetiség csak egy képviselőt juttathat be a parlamentbe kedvezményes mandátummal a nemzetiségi listáról, többet csak abban az esetben ha elérték az 5%-ot, illetve ha a megadott szavazatszámot nem érik el, de legalább egy érvényes szavazatot kapnak, akkor küldhetnek szószólót a parlamentbe. Azonban mivel a nemzetiségi szószóló nem rendelkezik szavazati joggal és csakis akkor szólalhat fel, amikor az Országgyűlés azt jóváhagyja, így felmerült a résztvevőkben, hogy valós képviseletet lát-e el a szószóló, illetve a nemzetiségek miért nem egyszerűen csak delegálnak egy-egy szószólót a parlamentbe, ha már csak egyetlen szavazat is elég a bejutáshoz. Egy másik fontos kérdés, ami az előadás közben felmerült, a regisztrációval kapcsolatos volt, hiszen ha valaki a nemzetiségi listára akar szavazni, ahhoz előbb fel kell vetetnie magát a nemzetiségi névjegyzékbe nemzetiségi szavazóként, viszont ha ez megtörténik, akkor már nem szavazhat pártlistára.

Többekben felmerült, hogy bár egy ember az egy szavazat, de például sok esetben ez komoly döntés kell hogy legyen egy nemzetiséghez tartozónak, hiszen a pártlistára szavazni magyarként fontos, a nemzetiségi lista azonban megfelelő körülmények között egy nemzetiség politikai reprezentációját mozdíthatja elő.

A beszélgetés egyik fontos konklúziója az volt, hogy ezidáig Magyarországon sem kedvezményes mandátummal, sem pártlistáról, sem akár roma politikai pártlistáról nem jut be roma képviselő a parlamentbe, olyan, aki valóban reprezentálja is a romák érdekeit.

Kállai Péter után Hidvégi-B. Attila, a RomNet főszerkesztője beszélt a roma nemzetiségi önkormányzatok megalakulásáról, az önkormányzati munka megszervezéséről 1993-tól napjainkig, de nagy sikerek helyett többnyire csak botrányokról és belső viszályokról hallhattunk. A résztvevők között voltak többen, akik eddig egyáltalán nem követték nyomon az Országos Cigány (majd Roma) Önkormányzatot és az önkormányzat körüli ügyeket, így a több archív felvételt is bemutató előadás mindenképpen hasznos volt mindannyiunknak, már csak azért is, mert újra beigazolódott, hogy az országos önkormányzatban szinte ugyanazok a szereplők viszálykodnak közel 30 éve. Az előadás végéhez közeledve csatlakozott a konferencia programjához Farkas László, Tiszabura polgármestere, az Országos Roma Önkormányzat jelenlegi elnökhelyettese, a Fiatal Romák Országos Szövetségének (Firosz) elnöke, éppen akkor, amikor az előadó, Hidvégi-B. Attila felvázolta, hogy szerinte mely szervezetek erősödnek meg 2024-re annyira, hogy a nemzetiségi önkormányzati választásokon sikeresek legyenek. Ebben a felvázolt listában a Firosz ugyan nem szerepelt, de Farkas László a résztvevőket megnyugtatta: akkor is erősek lesznek, hiszen a Firosz egy 20 éve stabilan működő szervezet. A 2019-es választásokkal kapcsolatban Farkas László elmesélte a résztvevőknek, hogy akkor a cél az volt, hogy a választásokon jól szerepeljenek és az országos önkormányzatba bekerüljenek, de kidolgozott programjuk, amit a bejutás után majd meg is valósítanak, nem volt. Hozzátette, most azon dolgoznak, hogy kedvezményes mandátummal egy képviselőt juttassanak az ORÖ listájáról 2022-ben a parlamentbe. (Korábban az ORÖ néhány vezetője 5-6 képviselőt remélt.)

A nap zárásaként arra kértük a résztvevőket, hogy készítsenek listát arról, mi az ami inspirálja őket a mindennapi munkájukban, tevékenységükben, mi okoz nekik nehézséget, és milyen terveik vannak az elkövetkezendő 1-2 évben. A közös beszélgetés alatt aztán kiderült, hogy a nehézségek többnyire mindannyiunknak az, hogyan motiváljuk főként a roma fiatalokat és a roma közösségeket és hogyan teremtsünk a munkánkhoz biztos anyagi forrásokat. A terveink többnyire szinkronban vannak, hiszen többen kiemelték, hogy a terveik között szerepel egy országos hálózat kiépítése, a roma fiatalok politikai reprezentációjának előmozdítása, de volt, aki elmondta, hogy készen áll arra, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon megmérettesse magát.

A konferencia második napjának témája az előválasztás volt, a délelőtt első felében László Róberttel, a Political Capital munkatársával, választási szakértővel beszélgettünk. Róbert felvázolta nekünk, hogy miben változott 2011-ben a választási törvény (például egyfordulós lett a választás, megszűnt a területi lista és bevezették a győzteskompenzációt) és mi volt a politikai feltétele annak, hogy 2022-ben összeálljon egy közös ellenzéki lista, míg ez korábban miért volt elképzelhetetlen. Róbert beszélt az országgyűlési választások kapcsán a nemzetiségi listáról is és elmondta, hogy szerinte  a nemzetiségi listára történő szavazás a legkevésbé demokratikus, hiszen ott nincs meg a választás lehetősége, ugyanis aki választ, az nem jelöltek között választ, csupán azt döntheti el, hogy az egyetlen listára, az országos nemzetiségi önkormányzat listájára leadja a szavazatát, vagy sem. Említette, hogy a nemzetiségi névjegyzékbe jelenleg közel 23.000-ren vetették fel magukat, mint nemzetiségi választó, de a korábbi évek gyakorlata az volt, hogy a választások előtt aztán tömegesen iratkoztak le a korábban regisztráltak a listáról. (A regisztráltak számának alakulása nyomon követhető a választás.hu oldalon.) László Róbert a beszélgetés alatt azt is elmondta, hogy a miniszterelnöki előválasztásnak az is tétje lehet, hogy az a párt, amelyik megnyeri az ellenzéki miniszterelnöki választást, akár vétójoggal is rendelkezhet majd a közös listaállításnál.

A beszélgetés kitért az ellenzéki pártok Jobbikkal való együttműködésére is, ennek kapcsán többen elmondták, hogy vidéken a romák körében népszerű a Jobbik, míg mások azért nem akarnak részt venni az előválasztáson sem, mert nem hajlandóak egy olyan összefogásra szavazni, amelyik a Jobbikkal alkot egy koalíciót. Ezzel kapcsolatban Berki Sándor a Párbeszéd roma referense azzal érvelt az előválasztáson való részvételre, hogy itt most a romák szavazhatnak más pártok jelöltjeire, így gyengítve a Jobbikot.

A beszélgetés második felében Hajdú Gergő, az aHang egyik társalapítója, kampányigazgatója az előválasztás technikai menetét ismertette, majd a résztvevőkkel arról beszélgetett, hogy az emberek vidéken például mennyire tájékozottak az előválasztással kapcsolatban. A jelenlévők tapasztalatai szerint vidéken, illetve a szegregátumokban és a cigánytelepeken az emberek nem hallottak vagy nem értik miről szól az előválasztás, és ha értik is, nem fognak részt venni benne, hiszen nem minden településen lesz lehetőség szavazni, és az online lehetőséget sem fogják tudni kihasználni. A Civil Tanács munkatársai ezzel szemben elmondták, hogy a tapasztalatuk az, hogy az emberek nyitottak azokra a civilekre, akik valóban az érdekeiket nézik és emiatt hívják fel a figyelmüket például a választásokban való részvételre is. Úgy tapasztalják, ha hiteles emberek szólítják meg őket, akkor az emberek nyitottak a párbeszédre és aktívabbá válnak. Szóba került az is, hogy sokszor a romák és a szegény emberek mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a politikától és mennyire függnek a helyi hatalmi viszonyoktól.  Az olykor hevesebb beszélgetések egyik fontos tanulsága volt, hogy a politikai részvételt nem csak mint romák, hanem mint magyar állampolgárok is alakítanunk kell.

Rendkívül inspiráló és konstruktív volt ez a két napos tanácskozás. A Phiren Amenca  Nemzetközi Hálózat által szervezett rendezvény most is bizonyította, van erő és potenciál a fiatalokban.  Az új generációnak konkrét elképzelései, tervei vannak a közélet alakításával kapcsolatban, és ehhez átfogó képet is kaphattak a legaktuálisabb közéleti kérdésekről.