We are colorful, yet very similar – Rebeka

[English below]

Sziasztok! Rebekának hívnak, 25 éves vagyok. A klinikai pszichológia a szakterületem, amit sokan mindmáig a gondolatolvasással azonosítanak. Nem szeretem a tényszerű felsorolásokat, nem hiszem, hogy a tények le tudnak írni egy embert. Azt hiszem, ebből is látszik, hogy nem vagyok egy földhözragadt típus. A családi legendárium szerint már kisbabaként is mindig elvarázsolt voltam. Imádok rajzolni, olvasni és írni – főként verseket, de regényírással is kísérletezem. Szeretem különböző nézőpontból szemlélni a dolgokat. Voltam már pesti és debreceni egyetemista, fura magyar lány Hollandiában, egyedüli értelmiségi biztiőr, és skizofrén pácienssel foglalkozó pszichológus is.

Jelenleg Portugáliában vagyok a Phiren Amenca önkéntese, egy mentális betegek társadalmi reintegrációját segítő intézetben. Azt hiszem, az elmúlt évek, ha nem az életem legjob döntése volt, hogy kijöttem ide. Jelenleg egy francia, egy német, egy spanyol, egy török és egy magyar önkéntestársammal élek egy közös lakásban, és napról-napra rácsodálkozom az élet és a különböző kultúrák sokszínűségére. Megdöbbentő, milyen egyformák és mennyire különbözőek is tudunk lenni egyszerre! Azt hiszem, ez a tapasztalat nem csak a szakmai önéletrajzomban fog jól mutatni, de felbecsülhetetlen értékű élményeket és rádöbbenéseket is hozni fog, amik mind hozzáadnak ahhoz, aki vagyok.

Hi! My name is Rebeka and I’m 25. My study field is clinical psychology, hence most people tend to think I can read their minds. I hate to write down my life as a list of facts: I don’t think facts can really tell who you are. As you can guess, I’m not an earthbound person. According to the family legendary, I was totally head-in-the-clouds already as a baby. I love drawing, reading and writing – mostly poems, but I’m experiencing also with some novels. I usually tend to look at things from a bunch of different perspectives. I’ve already been a university student in Budapest and Debrecen, a weird Hungarian girl in the Netherlands, a lonely intellectual amongst security guys, and a psychologist treating a schizophrenic patient.

Right now I am a volunteer of Phiren Amenca, and I work in an institution in Portugal, which helps the social reintegration of people with mental illnesses. I live in a small apartment with a French, a German, a Turkish, a Spanish and another Hungarian volunteer, and I cannot help but feel amazed each day to see how colorful and different, and yet how similar we are. I think to be a volunteer abroad was the best decision of my life. By the end of the year it will be not only a good reference in my CV, but it will add so much to me as a person in all aspects, and that is what really matters to me.